Az alábbi linkre kattintva megnézhetitek az idei Madách-hét képeit. Gratulálunk mindenkinek aki részt vett a versenyeken! Focistáknak, röplabdás lányoknak, sakkozóknak és nem utolsó sorban a graffity művészeknek is!
A kérdés adott, mivel igen nagy vitát váltott ki az ismét beindított rádió! Kell nektek kollégiumi rádió? A válaszaitokat kommentben várjuk! Vagy “Like”-oljátok a bejegyzést a Facebook-on!
Mit tudjátok vasárnap Anyák napja lesz! Köszöntsétek fel nagyanyáitokat, édesanyátokat. Egy szál virág, egy mosoly sok mindent elmond. Itt a blog felületén Dsida Jenő Hálaadás című versével tisztelgünk az édesanyák előtt.

Dsida Jenő:
Hálaadás
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
– itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!
Minden kedves ballagó és érettségiző diákunknak sok sikert kívánunk a kollégium tanári karának és a blog munkatársainak nevében is!
A mai napon kezdődik el az életem, mert ma a világ egyik polgára lettem. Ma lettem felnőtt, mától másnak is számadással tartozom, nem csak magamnak és a szüleimnek. Már nem csak a jegyeimért felelek, mától a világnak tartozom számadással, a jövővel, az élet nyújtotta minden lehetőséggel. Mától kezdve a dolgom az, hogy itt legyek, nyitott szemmel, lelkesen, felkészülten. Hogy mire? Nem tudom. Bármire és mindenre. Hogy elkezdjem az életet és hogy szeressek, hogy vállaljam a felelősséget és éljek a lehetőségekkel.
Kedves végzős diákjaink!
Ezen néhány sorral búcsúzunk tőletek itt a blog felületén:
Az emlék olyan virág, amely nem hervad el soha,
Eső nem tépi el, szél nem hordja tova,
Gyűjtsél tehát csokorba, amennyit csak lehet,
A csokor közt őrizd meg örök emlékemet.
Kívánunk Nektek minél több sikert a vizsgákon és az életben egyaránt!
A végzős diákok búcsúztatására jövő héten kedden és szerdán kerül sor!












